Dohányzás káros hatásai fogászati szempontból
Ezúttal a dohányzás témakörében készítettünk bejegyzést, melyben kitérünk egy pár elgondolkodtató statisztikai adatra és bemutatjuk, hogy a dohányzás a szájüreg egészségére milyen hatással van.
Mit mutatnak a számok?
A KSH legfrissebb, rendelkezésünkre álló adatai alapján elmondható, hogy a 2019-es felmérések szerint Magyarországon minden harmadik férfi és minden negyedik nő dohányzik. Utánanézve az életkori eloszlásnak, a témában leginkább érintett korosztály a 18-34 évesek köre, míg legkevésbé a 65 évnél idősebbek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022-es statisztikái szerint a világon minden ötödik ember dohányzik, míg ez a szám húsz évvel ezelőtt még csak három volt. Általánosságban mindenki tud a dohányzás egészségkárosító hatásáról, de konkrétumokat feltehetően a megkérdezettek kisebb százaléka tudna mondani. A WHO kutatásai alapján kijelenthető, hogy évente több, mint 8 millió ember haláláért felelős ez a káros szenvedély, s ennek nagyságrendileg 16%-a kizárólag a passzív dohányzás áldozata.
Dohányzás és a szájüreg
A dohányzás elsősorban tüdő- és szívbetegségek kialakulását segíti elő, de gyakorlatilag nincs olyan szerv a testben, amire nincs káros hatással. Ennek megfelelően a szájüregben is számos problémát okoz. A látványos, észrevehető jelei a dohányzásnak a kellemetlen szájszag, az elszíneződött fogak. Ennél lényegesen nagyobb károkat okozhat a szájüregben ez az élvezeti cikk. A dohányzás érösszehúzó hatása a nyálkahártya ereiben is érvényesül, ezáltal sokkal rosszabb a vérellátottsága, ami kedvez a fogágygyulladásnak, fogágybetegségnek. Alapvetően az ínygyulladás első, tipikus tünete a vérzés, ugyanakkor ez a dohányosok esetén a nikotin által fellépő érszűkülés miatt nem kifejezett, sőt van, hogy egyáltalán nem tapasztalható. A hosszútávon fennálló fogágygyulladás, fogágybetegség a fogak meglazulásához, végső esetben pedig fogelvesztéshez vezet. Természetesen a fogágybetegség nem csak a dohányzó embereket érinti, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a nemdohányzókhoz képest ötször nagyobb a kockázat.
A fogelvesztés mellett a másik komoly probléma a különböző tumorok és daganatmegelőző állapotok. A szájüregi rákos elváltozások kialakulásának hátterében állhat az alkoholfogyasztás, a napsugárzás, illetve egyéb fizikai ártalom, de elsősorban a dohányzás a legfőbb rizikótényező. Számokban nyomatékosítva ezt a kijelentést: férfiak esetében 90%-ban, nők esetén 60%-ban tehető felelőssé rákos megbetegedésekben a dohányzás. Jó hír, hogy leszokás esetén 3-5 év múlva már felére esik vissza a daganatos elváltozások kialakulásának esélye, 10 év után pedig normál szintre csökken a rákrizikó. Szeretnénk kiemelni, hogy a rákos megbetegedések kezdeti stádiumára a tünetmentesség és panaszmentesség jellemző, ezért fontos a rendszeres fogorvosi szűrés és ellenőrzés, mert a szakember felismeri a rákmegelőző állapotot és ezáltal időben megtörténhet a szükséges ellátás, kezelés.
Dohányzás és implantátum
A nikotin érösszehúzó hatása nem csak a fogak mellett érvényesül, hanem az implantátum körüli lágyrészekben is, ezáltal a beültetett fogpótlásokra is nagy veszélyt jelent a dohányzás. A Semmelweis Egyetem kutatásai bizonyították, hogy gyakorlatilag minden dohánytermék káros hatással van az implantátumot körülvevő szövetekre, különösen a vízipipa és a snüssz.
Amennyiben implantáció előtt állunk, érdemes megfontolni a leszokás gondolatát. A műtétet követő gyógyulási időszakban alapvető kérés a dohányzás mellőzése, mert a gyógyulási folyamatot jelentősen akadályozza. Hosszútávon pedig az implantátum élettartamát megnöveli a dohánytermékektől való tartózkodás.
